A fajta Dél-Amerikából származik,Andalúz és berber ősoktől,amelyeket még a spanyol hódítók vittek magukkal a kontinensre.Elnevezése országról országra változik:Argentínában criollo,crioulo Brazíliában,costenónak vagy morochucónak mondják Peruban,coralleróként ismerik Chilében,míg Venezuelában Ilanerónak nevezik.A 19. században európai telivér fajtákkal kezdték keresztezni,és ezzel csaknem eltüntették a fajta eredeti spanyol jellemzőit.A criollotenyésztők csupán 1923-ban szerveződtek szövetséggé a fajta védelmében.Az arab mellett a criollo a világ legkitartóbb fajtája.Bizonyságul szolgál erre egy svájci professzor lovasteljesítménye is,aki 1925-ben arra vállalkozottt két criollo lovával,a 16 éves Manchával és a 15 esztendős Gatóval,hogy hátukon ülve tegye meg a Buenos Airesből Washingtonba vezető, 21 500 km-es utat.Hófödte hegyek,sivatagok,trópusi dzsungelek nehezítették útjukat,miközben a lovasnak a maláriával is meg kellett küzdenie.Három évig tartott a nem mindennapi vállalkozás,és a lovak jó állapotban fejezték be a kalandot.Gato 36 évet,Mancha pedig 40 évet élt.Manapság a criollót elsősorban a gazdaságokban használják a szarvasmarhák terelésére.A lovaspóló kedvelt hátasa, ám egyszerű hobbilónak is kiválóan alkalmas.